Tudoooom, már több milliószor mondtam, mennyire távol áll tőlem az ősz. Ám - mint minden évben - megpróbálok ráhangolódni, megszokom ha már megszökni nem tudok. Ezért összeállítottam egy kis listát, amin remélem mindent kipipálhatok az évszak végére. Sweater time Nem igazán tudok rétegesen öltözködni, vagy legalábbis nem szeretek. Az hogy magamra pakolok egy halom ruhát, hogy úgy nézzek ki, mint akin plusz 5 kiló van, majd fél perc múlva lekapkodni magamról, mert megsülök - not my type. Viszont a kötött pulcsik ilyenkor a legjobb barátaim. Egy póló, rá egy vastag kötött pulcsi és indulás. Kirándulás Még a fák lombjai nem igazán mutatják, de már várom, hogy csodás színekbe boruljanak. Csípős hideg levegő, sárgába és vörösbe forduló árnyalatok és csend. Egy békés vasárnap délután jó egy kicsit a természetben mászkálni ilyenkor. Őszi finomságok Na, amit a legjobban várok, hogy végre csemegézhessek a szezonális kedvenceimből: sült gesztenye, sütőtök krémleves, almás pite, fahéjas alma, füge…. Már csak a felsorolástól összefutott a nyál a számban. Tökfaragás Ezt idén nem tudom, hogy fogom abszolválni, mert eddig minden évben a kis húgommal faragtam, ám elkezdtem dolgozni és félig-meddig elköltöztem otthonról. Nem szeretném megtörni ezt a “hagyományt”, szóval rajta leszek az ügyön. Let’s celebrate my loves! Abban a szerencsében van részem, hogy nagyon sok szerettem ősszel született, köztük édesapám, a húgaim és a szerelmem is. Így az, hogy megajándékozhatom majd őket és megünnepelhetem velük a születésnapjukat, már boldoggá tesz és szerethetővé teszi az őszt. Bekuckózás Könyv, habos kakaó - vagy tea vagy forralt boooor -, egy meleg takaró. Esetleg egy Harry Potter maraton. Vagy csak lustálkodni a takaró alatt. Pumpkin Spice Latte Igen, klisé klisék hátán, de SOSEM ITTAM MÉG! Rajta van az őszi bakancslistán. Pont. Rebeka
0 Comments
Na igen, ma van a szülinapom. Mikor kipattant a fejemből az ötlet, hogy 23 random tényt felsorakoztatok magamról azon okból kifolyólag, hogy betöltöm a 23. életévemet, az nagyon frappánsnak tűnt elsőre. Így a poszt megírása után kicsit nagyképűnek. Ám ez az én napom, és íme az én 23-as listám. 1. Előbb tudtam kívülről egy Master Card reklám szövegét, mint a kedvenc Disney mesém szereplőinek a nevét. 2. A születésemre kaptam egy angol cocker spánielt, Angie-t, akihez az első emlékem kötődik. Nagyon szerettem. 3. Csiga volt a jelem az oviban. 4. Ovis koromban csak brióst és kakaóscsigát akartam enni. 5. Mostanra utálom a péksüteményeket. 6. A legszebb karácsonyi ajándékom egy hosszú hajú néger Barbie baba volt. Soha nem játszhattam vele mert a húgom eltörte a nyakát... (máig nagy szívfájdalmam) 7. 2 évesen megműtötték a fülemet, 3 évesen pedig kétszer. 8. Én SZÓ SZERINT a Star Wars-on nőttem fel. Macis filmnek hívtam A Jedi visszatér c. részt az ewokok miatt. 9. Egyébként Star Wars, Keresztapa és Gyűrűk ura rajongó vagyok. Meg persze Harry Potter. 10. Egészen harmadik osztályos koromig utáltam olvasni. Majd megkaptam Thomas Brezina Fiúk kizárva! sorozatának első részét. Utána könyvmoly lettem. 11. Töb mint 100 könyvem van. 12. Tizennégy éves korom óta írok kedvtelésből, az első írásom egy Inuyasha (anime) fanfiction volt. 13. Bőgök , ha egy filmben cuki / szomorú / megható / haldoklós / kiskutyás / kisgyerekes / romantikus / összeborulós / bármitörténős jelenet van. De a Titanicon nem tudok sírni! 14. Tizenhét éves voltam, mire megbékéltem a göndör hajammal. 15. Voltam emo, rocker, hiphop-os és naaaagyon "trendi". 16. Nem szeretem a tejcsokit és a gumicukrot. 17. IMÁDOM A PANDÁKAT! 18. A jobb lábam nagyobb mint a bal. 19. 10 pár magassarkúm van - sosem hordok magassarkút. 20. Minden vágyam egy Cavalier King Charles kiskutya, már a neve is megvan. 21. Lélekben olasznak születtem: hangosan beszélek, állandóan gesztikulálok és tésztafüggő vagyok. 22. Rúzsmániás vagyok, meg sem akarom számolni mennyi rúzsom van. 23. A legjobb szülinapom a 18. volt. Remélem így egy kicsit jobban megismertetek. ;) Rebeka Minden évben kikerülhetetlen a február 14.-ke okozta dilemma - a Valentin-nap. Hiába nem a mi nemzetünk ünnepe, szerintem ez már nem számít. Beszivárgott az életünkbe és már lassan egy hónapja bámulom a szívecskékkel teleaggatott üzletek kirakatait és pirosban-pinkben játszó hírlevelek tucatjait az e-mail fiókomban. Számomra egy rózsaszín csillámporral telefújt nap és nem tagadom, hogy szeretem. De szerintem nem ez az egyetlen nap az évben, amin ki kellene fejeznünk azt a szeretet/szerelmet amit mások iránt érzünk. Illetve szerintem ezen a napon nem csak másokat, de magunkat is szeretnünk kell. Ha van párod, ha nincs, a Valentin-nap egy tökéletes alkalom arra, hogy kimutasd a szeretetedet magad iránt. A tökéletes pihenés Lazíts, olvass könyvet, kirándulj egyet vagy nézd meg a kedvenc filmedet. Kávézz a kedvenc helyeden, találkozz a barátnőiddel vagy a szerelmeddel. Nem muszáj romantikázni ezen a napon. A lényeg, hogy engedj meg magadnak egy (vagy több) olyan programot, ami kikapcsol és boldoggá tesz. A tökéletes kényeztetés Na, ezt ki hogy érti... Én egy kényeztető forró fürdőre gondoltam. Elő a habfürdővel, a fürdősóval vagy egy illatos fürdőbombával. Én a Yamuna termékeit imádom, ha lazítani akarok csak előveszem a kedvenc levendulás fürdőbombámat, pár vanília illatú mécsest és beteszem a relaxációs playlist-emet. A tökéletes nassolnivaló Ezen a napon (meg amúgy az év többi napján) nem kell lelkiismeret-furdalást érezni egy elfogyasztott tábla csoki, édesség vagy bármiféle nasi után. Ha a szerelmedtől kapod ezt a nasit akkor meg főleg nem kell. A tökéletes időpont Például arra, hogy felhívd a nagymamádat/anyukádat/egy távol élő rokont, hogy szereted. Igen, ez baromi jól fog esni neki, de neked még inkább. Vagy tegyél bármilyen jótékony dolgot. Felmelegíted a szívedet és büszke leszel magadra - ez a legjobb érzés a világon. Rebeka
... és te nem tudsz belőle limonádét készíteni. Rágtam magam, hogy megírjam e ezt a bejegyzést, de mint minden ilyen helyzetben rájöttem, hogy ez a platform a mi kis nyílt naplónk, ahol tanácsot adunk, szívünk kis kívánságait pötyögjük le és persze magunkról is írunk. Mi más értelme lenne egy lifestyle blognak. Én szeretem más bloggerek személyesebb posztjait, így most már én sem tartok attól, hogy bepillantást nyerjetek az életembe. Amikor végeztem a főiskolán és a kezembe tartottam a diplomámat, úgy éreztem a világ az enyém, arra vár, hogy bevegyem egy kis szegletét. Fél éves munkakeresés után a saját szakmámban vidéken egy kicsit másképp látom a dolgokat. Rájöttem, hogy naiv kis 22 éves fruska vagyok, mert azt hittem, majd egy perc alatt lesz állásom. Fél év után oda jutottam, hogy az éltet mikor reggel felkelek, ez az első gondolatom: este milyen jó lesz visszabújni a meleg takaró alá és újra aludni. Fél év után oda jutottam, hogy meg kellett állapítanom, le kell egyes dolgokról mondanom a kényelem és elképzeléseim kárára. Fél év után rá kellett jönnöm, az akadály, ami előttem tornyosul én magam vagyok. Saját magamat küldtem a padlóra és megszoktam, hogy ott ragadtam. Lássuk be, elég nehéz ezzel szembesülni. Én hetekig tagadtam, veszekedtem mindenkivel, aki próbálta ezt elmagyarázni nekem és vérig sértve löktem el a segítséget. Mert segítség a kéretlen tanács és a szülői szigor. Csak nekem ehhez hónapok kellettek, hogy rájöjjek. Elég elkeserítő, mikor a terved nem úgy alakul, ahogy te akartad. És mikor már nem tudtam tovább tagadni, mikor már tudtam, így nem lehetek boldog hosszútávon az egy igazi pofon volt. Összetörtem napokra és nehezen tudtam magam összerakni. Szerintem még most sem vagyok az igazi formámban, de dolgozom rajta. Tervezek, alaposan. Az egyik legjobb barátnőm adta a legjobb tanácsot ezzel kapcsolatban. Hogy kell A, B, C, D tervet készíteni és ha ezek se jönnek össze, legyen ott az az E terv is. És így tovább. Én eddig csak egy A tervet készítettem, ragaszkodtam hozzá foggal-körömmel és nemet mondtam mindenre, ha nem volt összeegyeztethető az elképzeléseimmel. Most itt sorakoznak előttem a tervek, némelyik félig készen, de határozottan állnak egymás után a tornasorba. Én pedig félve teszem meg az első lépéseket az új A tervben, mert ez rohadt ijesztő. Kimozdulni a komfort zónámból, egy új perspektívából szemlélni mindent és magabiztosságot színlelve (hátha rám ragad és ez természetes tulajdonságom lesz) menni előre a terv(ek) szerint meglepően új és túlságosan is felnőtt dolog. Rebeka
Nem szeretem az új év=új én szarságot, szerintem az emberek és az életük cseppet sem változik meg ettől a naptól. Nem élünk egy tündérmesében, ezáltal nincs jó tündérkeresztanyánk, aki 00:01-kor suhintana egyet a varázspálcájával és az életünk elképesztően nagy fordulatot venne és megváltozna. Nem történik meg a csoda, az a rohadt tök nem marad tovább hintó és az egerek továbbra is a padláson fognak tanyázni. Nincs új kezdet attól, mert elkezdődött egy új év. Semmi negativítás, ez az igazság szerintem. Viszont év végén - esetemben ez év második napján - mindenkit megszáll a nosztalgia és pozitívan tekint a jövőre. Míg mások hatalmas elvárásokat támasztanak maguk elé és olyan "álmokat" kergetnek, amikre igazából nincs szükségük, én szeretek reális tervet készíteni és nem ragaszkodni hozzá túlságosan. 2015 egy kedves, kissé monoton és mélyvízbe kerülős év volt számomra. Szakdolgozat, gyakorlat, államvizsga - mind olyan dolog, ami új volt, embert próbáló és száraz. De jó is, mert felelősséget és kitartást tanulhattam általuk. Júliusban megkaptam a diplomámat, ami azt hiszem a legjobb dolog eddigi életemben. Letettem valamit az asztalra, tettem az álmaimért, azért, hogy tovább léphessek az életem képzeletbeli létráján. Szeptember óta monotonná vált az életem, mert a családi vállalkozásban dolgozom, de nem bánom. Jó érzés segíteni a szüleimnek és belelátni egy vállalkozás működésébe, az üzleti életbe. 2016 úgy érzem sokat tartogat számomra. A listám nem hosszú, az elvárásaim sem irreálisak és nem veszem túl komolyan, mert ha nem úgy történnek a dolog lépésről lépésre ahogy le van írva, nem dől össze a világ. Minden úgy fog történni, ahogy lennie kell. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy nem kell rajta dolgozni, verejtékkel átitatni és várni, hogy történjen minden magától. Engem ez spannol fel, másokat az, hogy gyökeresen megváltoztatják az életüket. A lényeg, hogy ne veszítsd el magad és tervezz. Ez a lényeg - élni úgy, ahogy a legjobb neked és a legtöbbet tenni önmagadért. Rebeka
|
Két álmodozó írásai életmódról, divatról, szépségápolásról - na meg saját magukról! Archives
February 2017
Categories
All
|