Már az előző posztomban említettem, nem vagyok oda az őszért. Leginkább a forró nyárban tudnám élni az életemet valami trópusi szigeten, Meg aztán igen háklis vagyok a "hidegre", a 20 fokban is képes vagyok tüsszögni. Mivel nagyon úgy néz ki a vén asszonyok nyara idén elkerül bennünket, már most lázban égek mivel turbózzam fel a ruha táramat a hűvösebb évszakra.
Nem szeretek költekezni és megbánni utóbb a vásárlásomat, ezért ilyenkor listát készítek magamnak, hogy mire van szükségem - VALÓBAN. Ezért szeretném veletek megosztani én miket tervezek venni és hogy mi az, amire Nektek is szükségetek lehet. Farmering Alapvetően a basic pólók szerelmese vagyok és csupán egy ing lóg a szekrényemben. Viszont úgy gondolom, a farmer ing egy tökéletes középút a kettő között. Felölthetjük lezser hétköznapokon, de jól megválasztott kiegészítőkkel elegánsá is varázsolhatjuk a szettünket. Egy vékony kardigánnal vagy bőrdzsekivel is bátran kombinálható.
Bokacsizma
Ez az a pont, ami a listámon örök (khm, vagyis két éve). Ugyanis MINDIG kihagyom, és mást veszek helyette, odázom a megvásárlását. A végén oda jutok, hogy már teljesen felesleges megvenni, mert megfagyna benne a lábam. Őszi bokacsiszmára vadászni számomra nehéz, mert háklis vagyok a lábbelikkel kapcsolatban. Ha nem olyan, amilyet én elképzeltem, NEM LESZ JÓ! Idén motoros csizmára vagy chelsea boots-ra pályázok, lehet súgni, hol találok szépeket. :)
Vékony kardigán
Mivel se nagyon hideg, se meleg nincs már, ilyenkor a vastag kötött pulcsikat még hagyom a szekrényben pihenni és a vékony, gomb nélküli kardigánokat veszem elő. Nemrég tartottam egy gardrób selejtezést, és soktól megváltam, így muszáj beszereznem párat.
Sál
Mint fentebb említettem, már a 20 fokba is képes vagyok tüsszögni. Sajnos a torkom hamar megfájdul - igaz, ez sokszor ilyen gyorsan el is múlik -, ezért szeretek sálat tartani magamnál. Van egy csoda szép zöld sálam, amit egy outfit bejegyzésemben már láthattatok és imádom. Ám nem kombinálható olyan könnyen, így egy "basic" darabot keresek. +1 - Kimono Kell magyaráznom? Gyönyörűek! És egy kis jó kedvet csempésznek majd remélem az őszi szürke napokba.
Rebeka
0 Comments
Bár számomra fájdalmas erre gondolni, hamarosan vége a nyárnak. Úgy érzem, mintha csak napok teltek volna el a záróvizsga óta, nem hónapok. Mintha ez a nyár és az alatta megélt emlékek épp csak most történtek volna meg. Emlékszem, mikor lázasan tanultam a tételeket és már hobbiból idegesítettem fel magamat mindenen, azzal nyugtattam és vidítottam fel magam, hogy ezen a nyáron állandóan bulizni fogok, enyém a határtalan ég és stb. Naivan vetettem bele magamat a forró napokba. Vagyis inkább bele mártóztattam a lábikómat, mert a nyaram leginkább melóval töltöttem. Nem panaszkodom, sok mindent tanultam és nyertem ezen a nyáron, és mondhatni, amennyit lehetett kimaxoltam belőle. Hirtelen felindulásból, a VOLT fesztivál előtt kb. 5 nappal döntöttem el, hogy az eltervezett egy nap helyett egész hetes bérletet veszek. Az első fizetésem bánta, én viszont nem, A tavalyit amúgy is kihagytam, így az ideit már nem (is) akartam. Akik ismernek tudják, hogy inkább koncertekre járok, mint tuc-tuc zenés szórakozóhelyekre - nem hazudok, az olyan bulikat is szeretem -, így nekem egy fesztivál maga a Kánaán. A jó kis hazai zenekarok mellett örült a kis szívem a Bastille és a Parov Stellar Band koncertnek, illetve utolsó napi John Newman koncert tette az i-re a pontot. A jó társaság feledtette velem, hogy nap közben dolgoznom kellett. Finomakat ettem - a Zing burgert ne hagyjátok ki a fesztiválokon ha szerencsétek van hozzá - és rozé fröccsel hűtöttem le magamat esténként. Tökéletes volt az egész. Belefért pár balatoni hétvége, amit egyszer pedig 20 fokban sikerült eltöltenem - bár a rossz idő sem hátráltatott abban, hogy medencében lubickoljak. Igaz, először nem önként másztam bele a számomra jéghideg vízbe, a barátom ruhástul dobott bele. Jófej mi? Félig balatoni gyerek vagyok, nagyszüleim az északi parton laknak, így 2 hónapos korom óta töltöm ott a nyaraimat kisebb-nagyobb ideig. Bár idén csupán 3 napot tölthettem Révfülöpön, nem hagytam ki a gyermek- és tinédzser kori helyeimet. Örök szerelem fűz oda. Egyszerre Volt fesztivál után átvehettem a diplomámat, ami megkoronázta az elmúlt 3 évemet. A főiskola jó buli volt, borzasztóan hamar eltelt. Sokat köszönhetek az egyik főiskolás tanáromnak, részt vehettem egy Erasmus kurzuson Portugáliában és sok mindenbe belepillanthattam. Rádiózhattam, tévézhettem gyakorlaton belül. Sikerült eljutnom ismét a bécsi állatkertbe és teljesen kiélhettem panda és kis elefánt mániámat. Olyan vagyok mint egy kisgyerek és olyan áhítattal mászkálok az állatkertben, mintha először járnék ott. Így a poszt végére érve és vissza tekintve a nyárra mégis csak szuper volt. Nem volt olyan szabad és zabolátlan, mint amilyenre terveztem, de annyi sok jó emléket hordoz, amit magammal vihetek a rideg, utálatos őszbe. Rebeka
Egy régebbi bejegyzésben már megosztottam veletek pár csaj praktikát, ám még elég sok van a tarsolyomban. Szeretem ezek a kis apró trükköket megosztani másokkal, mert én is nagyon örültem mikor hasonlóan átadták nekem ezeket a kis információkat, hogy leegyszerűsítsem a minden napjaimat. Körömlakk lemosás Először is nem ajánlom sem a vatta pamacsot, sem a vatta korongot a körömlakk lemosására. Nem teszi egyszerűvé a műveletet, továbbá a vatta apró kis szálai bele ragadnak a nehezen lemosható lakkba. Inkább vegyetek szálmentes törlőt, nem kell egy tucatnyit elhasználni belőle, így hosszú távon jobban megéri (amúgy sem borsos az ára). Másodszor, miután a körömlakk lemosóval átitattátok a törlőt nyomjátok a köröm felületére és hagyjátok rajta kb. fél percig. A körömlakk sokkal könnyebben lejön és megkímélitek magatokat attól az idegességtől, mikor már 2 perce sikálod a körmödet, de a szín csak nem akar lejönni róla. Száraz kezek megmentője Ez sokaknál csak az őszi-téli időszakban aktuális, de én mániákus kéz mosó vagyok, szóval non-stop száraz a kézfejem. A táskámban mindig lapul kézkrém, ám ha ez se segít akkor lefekvés előtt jó vastagon bekenem egy zsírosabb (kéz)krémmel és pamut kesztyűt húzok rá. Majd lefekszem. Reggelre puha és sima lesz a bőr a kezemen. Hajtöredezés ellen Göndör - vagyis hullámos? - hajam van, így nem igazán tesz neki jót, ha hajszárítót használok. Csupán a tövét szárítom meg, a maradékot törülközővel itatom fel. Sokáig ilyenkor mint az őrültek dörzsöltem át a hajamat a száraz törülközővel, ám ezzel sokat ártottam az amúgy is száraz, töredezett hajamnak. Ugyanis sokkal jobban törik és szálkásodik így a hajad, egyszerűbb ha körbe tekered a hajkoronádat és finom mozdulatokkal kifacsarod belőle a vizet. Aki hasonló problémákkal küzd mint én, a vizes hajvégekre kenjen egy kevés argánolajat, majd másnak a száraz hajszálakra is. Csodákat művel a hajjal! Ha elfogyott a sminklemosód Már párszor említettem, hogy nem igazán sminkelem magam, igazán kevés terméket használok hétköznap: BB krém (most ezt is elhagytam ebben a fullasztó melegben), szempillaspirál és ajak krém. Maximum buliba vagy kiöltözős eseményre veszem elő a komolyabb smink cuccaimat, amiből persze egy polcnyi várakozik rám a szekrényben. Ám ilyenkor bajban vagyok, mert az arclemosó tisztító habom nem elegendő egy komolyabb smink lemosásához és bizony sokszor előfordult már velem, hogy mivel nem igazán sminkelek, ha kifogy a sminklemosóm van hogy hónapokig nem szerzek be újat. Ilyenkor van egy egyszerű megoldás. A szivacsra/vatta korongra nyomjunk egy kevés illat mentes testápolót és finoman töröljük le vele a sminkünket. Kicsit hosszadalmas megoldás, de ha éppen úgy jártok, hogy nincs nálatok sminklemosó, szépen leviszi a sminket. Kisminkelve sose feküdjetek le aludni, ugyanis nem tud szellőzni a bőrötök, eltömődnek a pórusaitok és öregíti a bőrötöket! Rebeka
És valóban, újra. Hiába tettem ígéretet magamnak majdnem 2 hónappal ezelőtt, hogy a szakdolgozat írás miatt eltünedező lényem töretlenül ontani fogja magából mostantól a blog bejegyzéseket egy fajta megszegett ígéret lett. Szánom bánom, főleg magam miatt. Na meg hogy nem láttam azt, mennyien olvasták az új bejegyzést, mert néha olyan számban látogattátok meg a blogot, hogy kisebb öröm sírás kerülgetett. Sovány vigasz, de az államvizsgára való készülés, majd a felnőtt élet tengerébe sikerült hirtelen csobbanás kissé elfeledtette velem szeretett blogunkat. Persze majdnem minden nap eszembe jutott, hogy na most már írni kéne, valahogy nem sikerült. Nem mindig a körülmények miatt, inkább a lustaság miatt. Egy és egy millió kis blog létezik szerte a világon, és szinte percenként születnek meg újabb blogocskák. Így az ember (legalábbis én biztos) úgy érzi, mindig valami egyedit és nem folytonos tucat bejegyzésekkel kell kábítani benneteket. Van, hogy napokig írok át egy bejegyzést vagy órákat töltök el a Pinteresten, hogy a legjobb képet találjam az adott témához, amiről írok. Bevallom, ez sok energiát elvesz az embertől, de én szeretem csinálni. Csak mostanában ellustultam (teszem hozzá minden téren). Lehet Nektek az, hogy se én, sem Enikő nem írtunk, nem hozott változást az életetekben és nem fontolgattátok az öngyilkosságot az elmaradt bejegyzések miatt. Nekem viszont már nagyon hiányzott, rengeteg ötletem és megkezdett bejegyzésem van. Szóval jelzem újra: itt vagyok és többet nem tűnök el! ;) Rebeka
|
Két álmodozó írásai életmódról, divatról, szépségápolásról - na meg saját magukról! Archives
February 2017
Categories
All
|